Sör

Szeretnék én bemódosítani egy indító nyújtványt, ha lehet, a népszavazáshoz, hogy rendben van, legyen föld is, talpalattnyi, és mondja meg a Horn Gyula Brüsszelben, hogy a magyar paraszt diaszpórában sem eladó, de akkor legyen benne az is a népszavazásban, hogy azonnal szüntessék meg a cseh sörökre érvényes vámokat, és legyen megint rendes Prazdroj, Staropramen mindenfele, meg Ceske Budejovice-i Budvar is, a velkopopovicei Kozelt már nem ismerem, arról talán új népszavazást kéne alkotmánybíróságilag… de bevehetnénk még a Gambrinust, a pilseniek másik márkáját, tudják, amit a sörfőzők szentjéről, és a Prágába induló sörvonatról neveztek el…

És rendeletileg kéne tiltani, hogy izzadt testű, atlétatrikós férfiak munkálkodjanak barnás fényben televíziós képernyőkön, viszont vissza az arany-fekete címkés cseh sörkülönlegességet is, sőt a Radhostot, bár az nehéz lesz. Egyszerű Kádár-nosztalgia.

Csak ne próbáljanak nekem Urquellként elsütni egy korsó rossz licensz-osztrákot a műlégyszarral dekorált Ferencz Jóska-kép alatt terpeszkedő pesti vendéglőben, mert morcos leszek, nem azért, mert, hanem mert teljesen kreténnek és bunkónak néznek, hogy énnekem fogalmam sincs a pilzeniről, hogy velem bármit meglehet… pedig nem, ezen túl vagyunk, hohó, letöröltem azt a vendéglőt a térképről, sőt az egész Király utcát is, ahogy van.

Volt idő, emlékszünk, Monarchia, mintha tegnap lett volna, fényes esküvők, pofaszakáll, szóval: amikor a cseh sörfőzők Sopronba jártak tanulni ászokot. Hát most röhögni se járnak már oda, még fogorvoshoz se. (Állítólag a hokit meg Budapesten lesték el valamikor a két háború között, és mostan meg körülbelül ugyanaz a különbség, mint sörben.)

Most meg nem férnek ide, hozzám a sok rossz licensztől.

Lehet, hogy el vagyok torzulva, mint egy nehézipari termékszerkezet, és genetikai rendellenesség, hogy nem a magyar ipar védelmével fekszem-kelek, hanem inkább a normális sörre vannak beállítva az érzékszerveim, kicsinyes és önző dolog, csöppet sem előremutató, pláne nem elkötelezett, viszont működik, hogy rohadjon meg, úgyhogy kérem mégis fölvenni a kérdések közé, hogy igenis menjen el Horn Gyula Brüsszelbe, mondja meg az európoknak, hogy a magyar peronoszpóra nem eladó, aztán visszafelé hozzon már vagy húszezer hektoliter Prazdrojt, vásárfiának, ha nem esik nehezére, csapot szerzünk majd itthon.

Uj Péter