Népszabadság, 1997. október 8.

Szerda

UJ PÉTER

„…hja, a revolver vagy a browning, kérem, az egy olyan jószág, amelyikre mindenki ráfizet, mi is sráckorunkban kölcsönvettünk egyet, és lövöldöztünk vele a kerítésbe, mint Conar Tolnes, aztán a bátyám szétszerelte, de úgy, hogy nem tudtuk újra összerakni, kétségbeesésünkben már főbe akartuk lőni magunkat, de hát nem tudtuk azt a browningot összerakni, és ez lett a szerencsénk…”

Lehetne járogatni a maastrichti a kisasszonyokhoz, már az európai röneszánsz miatt, ha már mi nem érdemeltük meg a monarchiát, nem tudtuk megbecsülni a kuplerájokat, persze, mennék ‘strichtbe, ha bolond lennék, a kisasszonyok le vannak árazva pszichopatáknak, mert az európai demokrácia, amit én mindig is tiszteltem, és szem előtt tartottam, mert érzékeny és demokratikus lelkületű voltam, na hát az európai demokrácia már ott tart, hogy nemcsak a marihuánát szabad szívni, hanem hogy a igazgató főorvos úrnak a rendőrfőnök úr személyesen ajánlotta a Club d’Amour nevű bordélyházat, mert diszkrét, megbízható, a madám is pszichiátriai ápoló volt valamikor, tudja jól, mire van szükségük a betegeknek, akik kispénzűek, hát negyven százalékot is ad mindjárt, csak vajon merverstájer nem-e van, azt kéne tudni, hívom mindjárt.

De megkurtították a Matáv nemzetközi vonalát, és ezek a kurtítók szinte menetrendszerűen veszélyeztetnek, példátlan, hát hova lesz így az európai demokrácia?, Maastrichtban, ahogy lehet tudni, egyáltalán nem kurtítanak, de Lábatlanon légvezetéknek lenni nem lakodalmas menet, mert hozzá nem értő kábeltolvajok vannak, kérem, az én időmben még értettek hozzá a kábeltolvajok, az egész megyében ismerték a kábeltolvajok céhét, volt sportközpontjuk és gyerekkórusuk, odajártam úttörőként fallabdázni, de most csak jönnek valakik, 31 éves munkanélkülik, hajléktalanok, hát csoda, hogy agyonvágja őket az áram?, mert kábelt lopni csak pontosan, szépen, ahogy a légvezeték az égen…

De a szerencsétleneknek helyén volt a szívük, mert annál nincs fontosabb, hogy az ott legyen, egy hete, hogy Esztergomban előjöttek az anyagi természetű dolgok, már ha az anyagi természetű dolgok előjönnek, ott kés is kerül gyorsan, hamár browning nincsen, így hát V. J. végül kénytelen volt meghajolni K. I. Z. érveinek súlya alatt, annál inkább, mert a vita hevében szíven lett döfve teljes pengehosszúságban, illetve azt hitték, hogy szíven lett döfve, de a szíve a jobb oldalon volt neki, kiderült, és megúszta egy kis intenzívvel, mondom, szerencse, hogy nem tudták összeszerelni a browningot, mert járhattak volna rosszabbul.

Ahogy a szép nevű R. Z., aki a héten orosz rulettozott a barátaival, oszt hát vesztett, van olyan, mert ha Sárváron összejön egy-két munkanélküli, hát mindjárt inni kezdenek, akkor meg előkerül az ágy alól a Ki nevet a végén?, vagy az orosz rulett, olyan sárga műanyagpénzekkel, és egy négy milliméteres pisztollyal, hát nem egy browning, de össze van szerelve, egy szál tölténnyel, és már pörgetnek is, mint valami szerelmes anarchista főherceg, pedig ez aztán nem az európai röneszánsz, inkább a nyugat-ázsiai romantika, mert ki hallott volna arról, hogy Maastrichtban a bolondok orosz rulettoznának, ahelyett hogy negyven százalékért átmennének a kisasszonyokhoz, vagy szívnának egy kis marihuánát?

Uj Péter