A maffiózók hazatérnek

Volt itt két ciprusi hír egy héten belül. Az első szerint az idén Ciprusról érkezik a legtöbb külföldi tőke.

Hurráznék egyet csípőből, felszabadultan. Illetve.

Büdös ez egy csöppet.

(A magyar futball is kábé akkor érkezett a mélypontra, amikor a hazai bajnokság legjobbjai Ciprusra igazoltak, és egy-egy szégyenteljes válogatott meccs idején nyilatkozgatták, hogy milyen kemény is a ciprusi profiélet.)

Már csak nekik kellünk.

Egyáltalán: ciprusi törökök vagy görögök szeretnek itt befektetni? (Nem mindegy. Kényes kérdés.)

Aztán mibe fektetnek? Olajba? Ingatlanba? Szállodába? Futballcsapatokat vesznek? Televíziós közvetítési jogokat? Kaszinót? Pénzügyminisztert? Beszállnak a nehéziparba? Alamíniumkohót vesznek? Timföldgyárat? Lignitmezőt? Halimbát? Talán bankot? Vagy a budapesti tőzsdén nyomják a future-öket a BUX-ra meg az árvízbúzára?

Gyanúsak ezek a ciprusiak. Csak nem a magyar földre fenik azt a randa mediterrán fogukat? Kicsi már nekik az a sziget, mi?! Meg meleg.

Ciprusi keselyűk marakodnak a magyar nemzeti vagyon konca fölött.

A másik hír (pont egy héttel az előző után jelent meg) szerint a főszezonban Ciprusra utazott néhány magyar rendőr a bizonytalan nevű KBI-tól, hogy kiderítse, miképpen mosik pénzt a magyar maffia Ciprusott.

A szigeten roppant divatos dolog off-shore cégeket alapítani – ez megy most kinn, meg a Boney M-szatyor. (Vannak ilyen divatok: a hetvenes-nyolcvanas években például lehetett tudni, hogy aki kajmán-szigeteki bankból vagy a Bahamákról utal, az kokainbáró vagy heroinherceg; aztán az amerikai KBI szétcsapott.)

Tehát valószínűleg a magyar maffiózók alapította off-shore cégek fektettek be Magyarországon – fél év alatt kábé három és fél milliárd forintot.

Nem nagy összeg, az új rendőrszékháznak, a váci úti Halálcsillagnak tán a fele jönne ki belőle. De mégis: a tényállás megnyugtató, sérelmünkre.

Bűnözőink bíznak bennünk. Nem Las Vegasban verik el a pénzt, nem Brazíliában keresnek valami jó kis panamát, hanem visszajönnek, és a magyar (meg román, meg ukrán) lányok által összeügyeskedett, magyar (meg ukrán) verőemberekkel kipofozott, magyar dílerektől beszedett milliárdokon magyar cégeket vesznek. Magyarországon.

A magyar maffiózó, akarom mondani, a ciprusi-magyar vegyes vállalat igazgatótanácsának elnöke itthon kadarkázik, a fatornyosban, és húzatja a fülébe a Rendes ember én már nem leszek kezdetű népies műdalt.

Mert a magyar maffiózó érzi, kérem, a reálfolyamatokat. Látja a tőzsde szárnyalását, a kitűnő exporteredményeket, a gépipar talpra állását, a kezdődő építőipari konjunktúrát. Bízik eredményeinkben, mer ő hinni mibennünk. A maffiózó érzi, hogy a konszolidáció nem babapiskóta.

A főrendőrök vissza is térhetnek a nyaralásból, és megnyugtathatják a konszolidált magyar közvéleményt: a ciprusi befektetők nem valódiak.

Uj Péter