Vizsgálódnak

Az a sajtótájékoztató, amit Orbán Viktor Gulyás Gergely és Kovács Zoltán asszisztenciájával tartott néhány napja, nem egyszerűen üres és semmitmondó volt, hanem a három fideszes főember gyakorlatilag hülyének nézett mindenkit, akinek bármilyen köze volt ehhez az amúgy igen fáradtan előadott ripacskodáshoz. Állt középen a sajtó jelen lévő embereit amúgy semmibe vevő kormányfő, és tettetett érdeklődéssel várta a kérdéseket.

Ami ezt a valami tragikus félreértés folytán sajtótájékoztatónak nevezett parasztvakítást illeti, masszív kötőanyaga volt az a mondat, amivel a kormányfő ötből négy válaszát kezdte: folyik a vizsgálat. Vagy a vizsgálat folyik, de bármilyen sorrenddel indít, arra lyukad ki, hogy neki nincs felelőssége úgyszólván semmiben, mert a vizsgálat folyik, csakis ennek lezártával lehet felelősségi kérdéseket fölvetni. Márpedig olyan országban, ahol egy szimpla közlekedési baleset végleges lezárása is eltarthat évekig, a felelősség megállapítása is eltart évekig, addig pedig annyi minden történhet. Ezen a tájékoztatón is fölvetődött a jegybanki vagyonvesztés és a kormány felelőssége, Orbán Viktor kijelentette, hogy a Nemzeti Bank vagyonvesztésével kapcsolatban vizsgálat folyik, addig erről ő nem szeretne beszélni. De különben a Nemzeti Bank a kormánytól független, nincs ráhatása a működésére.

Ez úgy hangzik, mintha a jegybank azt tehetné, amit akar. Persze ez így nem igaz. A kormányt képviselik a felügyelőbizottságban, amelynek feladatai közé tartozik a MNB folyamatos ellenőrzése, a belső ellenőrzési szervezet irányítása. A bizottság törvények és saját ügyrendje alapján végzi tevékenységét, és évente értékeli saját munkáját, amelyet az Országgyűlésnek is megküld.

Évekkel ezelőtt fölvetődött már, hogy a Matolcsy-féle jegybank átlépi működésének törvényi határait. Az Állami Számvevőszék szerint a nemzeti bank alapítványának vagyonát kezelő cég kockáztatta a rábízott vagyont, amikor több száz milliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyek sokat vesztettek az értékükből a vásárlás óta. Orbán a sajtótájékoztatón fölvetette, az sem biztos, hogy történt vagyonvesztés. (Ez nagyjából olyan, mint három évvel az orosz–ukrán háború kitörése után kijelenteni, hogy azt sem tudni pontosan, ki az agresszor. A szerzője ugyanaz.)

Aztán valaki megkérdezte a kormányfőt, érez-e személyes felelősséget a javítóintézetekben történt megalázó és szörnyűséges helyzetek miatt. Erre a kérdésre először nem válaszolt, aztán másodszorra sem, meg később sem. Kicsit turkált a papírjai között, majd így kezdte: a javítóintézetek ügyében vizsgálatok folynak. Lezárásukig felelősség fölvetésének nincs értelme. Aztán mintha eszébe jutott volna eszmetársának, Semjén miniszterelnök-helyettesnek a parázsló parlamenti védőbeszéde, amelyben az évekkel korábbi vizsgálatokról beszélt – tévesen, mint kiderült –, Orbán fordított egyet, és még nagyobb képtelenséget mondott: először azt kell megállapítani, hogy a korábbi vizsgálatok miért nem voltak eredményesek. Kik voltak a felelősök az eredménytelenségért? És majd ha ez kiderül, újabb vizsgálatot indítunk.

Nem zagyva ez egy kicsit? Folynak a vizsgálatok már a vizsgálatok ügyében is, de hát emberek: itt addig is gyerekeket vernek. Ebben nincs semmiféle kormányfői felelősség? Készséggel belátom, hogy Orbán most épp másképp forgatná a Földet a patriótáival, de talán intézkedni kellene ezekben a javítóintézeti ügyekben is.

És akkor még hátravolt a Beneš-ügy: a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovák törvénnyel kapcsolatban elmondta: „A kollektív bűnösség rossz dolog. A kollektív bűnösséget megtestesítő jogszabályok is rossz dolgok” – jelentette ki a kormányfő, és hozzátette: jelenleg próbálják megérteni a szlovákiai jogszabályt, mert szerinte nem tiszta a jogi helyzet. Ezzel persze nem megy sokra a cella felé ballagó felvidéki magyar. Vajon nem kevés egy olyan politikustól, aki nemrég Tusványoson azt harsogta, ha a világon egyetlen magyart bántanak is, a világ összes magyarját bántják, és ezt nem fogjuk hagyni.

De most egyelőre a jogszabály megértésén fáradoznak. A szlovák törvény két hónapja hatályos. Mit nem sikerült eddig megérteni belőle?

A felelősségáthárítás közepett Orbán korszakváltást jelentett be: „A liberális világrend korszaka 2025-ben lezárult, és megkezdődött a nemzetek korszaka” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Ilyen egyszerű ez. Valamikor a tizenhetedik században egy bretagne-i halász reggel kitárta ablakát, fejét belefúrta a szakadatlan fújó tengeri szélbe, és beszólt a többieknek: Keljetek föl, itt a felvilágosodás.