Buda Péter: Az oroszok nyíltan be merték vállalni, hogy a magyar belpolitika az ő felségterületük

Furcsa volt szerdán, hogy az MTI lehozta az orosz Külső Hírszerző Szolgálat közleményét arról, hogy „az Európai Bizottság hatalomváltást akar elérni Magyarországon”, az ukrán titkosszolgálat pedig destabilizálhatja a helyzetet Magyarországon. Mire gondolt, mikor meglátta?

Annak ismeretében, hogy Magyarország tudatosan vagy nem tudatosan milyen szerepet játszik az orosz nagystratégiában, például az EU gyengítésében, a nyugati egység destabilizálásában, nem lepett meg a közlemény. Az orosz nagystratégia szempontjából óriási tétje van a magyar választásnak, egy miniszterelnökváltás a putyini stratégiát veszélyeztető fejlemény lenne.

Magyarország orosz stratégiában játszott szerepét támasztja alá az a pár napos Fox News információ is, ami szerint az orosz vezetők Magyarországon tárgyaltak volna Donald Trumppal. Ez is több, mint tanulságos, mert arra utal, hogy Oroszország szempontjából Magyarország EU-n és NATO-n belüli szerepe felértékelődött, ahogy az amerikai vezetéssel való kapcsolatépítése is.

Most értékelődött fel az ország szerepe, vagy csak világosabban látszik a helyzet?

Fogalmazzunk úgy, hogy ez egy változó intenzitású folyamat, és ez az információ ennek a folyamatnak egy bizonyítéka.

Az orosz beavatkozás alapján egyébként a magyar kormánypárt népszerűségvesztése is egyértelmű, hiszen egy viszonylag korai és elég határozott beavatkozás ez a kampányba.

Az lepett meg kicsit, hogy a magyar állami média, a kormánysajtó minden kommentár nélkül hozta le a közleményt, amivel szerintem segítette azt az orosz törekvést, hogy Magyarország egyre inkább szalonképtelen legyen a mainstream nyugati politikusok körében, ezzel is belekényszerítve a kormányt abba a pozícióba, hogy még kevésbé remélhessen nemzetközi segítséget Moszkván kívül.

Azért ismerve a kormányoldali média működését, nehéz feltételezni, hogy önmaguktól hoznak le ilyen híreket.

Én is nehezen tudom elképzelni, hogy felsőbb jóváhagyás nélkül lejöhetett volna ez, de azért az sem zárom ki, hogy egy túlbuzgó csinovnyik nem várta meg, mit mond a „kormányzati összekötő”, hiszen az orosz hírszerzés közleménye tulajdonképpen teljesen összhangban van a kormányzati megnyilatkozásokkal.

Ráadásul nem sokkal előtte Orbán Viktor gyakorlatilag ugyanezeket a vádakat és sejtetéseket tartalmazó nyilatkozatot tett. Ezt nehéz nem összejátszásnak látni. Kérdés, hogy ez mindkét fél oldaláról tudatos, vagy csak orosz részről játszanak rá a miniszterelnöki nyilatkozatra.

Azért Orbán Viktor nem most beszélt erről először, ezek a panelek gyakran előfordulnak.

Igen, de azért érdekes, hogy egymást követő napokra volt időzítve az orosz és a miniszterelnöki anyag megjelenése. Látszik, hogy az orosz hírszerzés is figyelemmel követi az Orbán-interjúkat. Egyfelől szerintem rá akartak erősíteni az abban mondottakra a maguk módján, másrészt jelezni akarták, hogy a magyar választás orosz hírszerzési téma is, és van olyan jelentős, hogy az orosz hírszerzés külön megnyilvánuljon, és ne bízzák ezt orosz diplomatákra és külpolitikai elemzőkre.

A kormány számára, politikai szempontból nézve, mi lett volna az értelme annak, ha „felülről” engedélyt adnak egy ilyen hír kiadására?

Az anyag nyilvánosságra kerülését valójában nem tudták volna elkerülni, mert ha nem az MTI, akkor más hozza le, csak egy nap késéssel. Így viszont elébe mehettek annak, hogy ez olyan ügy legyen, amit úgymond titkolni akar a magyar állami média.

Hogy jól jött-e a kormánynak a nyilatkozat önmagában, az már más kérdés, de az oroszokat ez a szempont nem érdekli. Ők pórázt villantottak ezzel, nem csak a külvilág, hanem a pórázon lévő fél számára is. Ezzel kívánták még inkább visszafordíthatatlanná tenni a magyar külpolitikát ezen a téren.

Az orosz titkosszolgálat gyakran intéz így dolgokat?

Persze. Durva és faragatlan módszereik vannak, abszolút az orosz titkosszolgálat szemléletét tükrözi, hogy ennyire nyíltan felvállalják ezt.

Ebben az is benne van, hogy nincs kitől félnivalójuk, egy ilyen művelet visszacsapó ereje számukra minimális. Az oroszok pedig mindig is az erőt és az agresszivitást részesítették előnyben a műveleti cizelláltsággal szemben.

A módszer alkalmazása utal arra, hogy a helyzet értékelésük szerint megérett a beavatkozásra, és arra, hogy ilyen módon avatkozzanak be. Kimondható: az orosz titkosszolgálat számára háborús szempontból releváns a magyar belpolitikai helyzet. Az orosz szemléletben a hírszerzés ugyanis a Nyugattal szemben konstans módon folytatott háborús állapot eszköze és e háború jelenleg ráadásul szó szerint értendő.

Azt tették, amit ilyen helyzetben szoktak, rántottak egyet a pórázon. Látványosan és érezhetően ahhoz, hogy ez ne legyen félreérthető. Más megközelítésben: az orosz titkosszolgálatra jellemző, hogy ők az „eszközeiket” és az ügynökeiket botnak tekintik a saját kezükben. Azzal ütnek, és nem érdekli őket, hogy az ütés a botnak is fáj.

Miért gondolja, hogy ezzel a közleménnyel szorítottak a „pórázon”, mitől van ön szerint ilyen üzenete a kormány felé?

Amiatt, hogy a hazai és a nemzetközi közvélemény számára is nyilvánvalóvá tették, hogy a magyar bel- és külpolitika orosz felségterület, orosz érdekeltségbe tartozik.

De mitől vált ez egyértelművé?

Attól, hogy az orosz hírszerzés megnyilvánulása egyértelműen egy propagandisztikus elemeket hordozó beavatkozás a magyar választásba a kormánypárt oldalán.

Ez miért póráz?

Azért, mert a magyar fél innentől fogva egyrészt érzi, hogy az oroszok nyíltan be merték vállalni azt, hogy a magyar belpolitika az ő felségterületük, az ő titkosszolgálatuk érdekeltségbe tartozik, amivel tulajdonképpen azt is világossá tették, hogy a kormánynak nem ajánlatos elsomfordálnia Oroszország mellől a fejlődőfélben lévő amerikai barátságra bazírozva. A többek által „legyőzhetetlennek” hirdetett Oroszországot komoly veszteségek érték ezen a téren a közelmúltban, elég csak Szíriára vagy legutóbb Azerbajdzsán külpolitikai újrakalibrálására gondolni.

Az orosz beavatkozás tehát erősíti azt a véleményt, hogy az Orbán-kormány az orosz érdekek szolgálatában áll és ezzel a nyugati orientáció még esetleg fennálló esélyeit igyekszik végleg felszámolni. Ne feledjük: Putyin még az ukrajnai agresszió megkezdése előtt a Nyugat számára adott ultimátumba foglalta a szovjet érdekövezet visszaállítását, tulajdonképpen ide sorolva Magyarországot is, amikor a NATO 1997-es bővítése előtti állapotok visszaállítását követelte.

Azt, hogy ezt ilyen nyilvánosan intézik, klasszikus maffiamódszer, amivel az orosz szolgálatok, amelyek nem riadnak vissza a maffiamódszerek használatától, nem először élnek a történetük során.

Kérdés, mit lép a magyar fél, amelynek szűkülnek a lehetőségei. Ebből a helyzetből csak szó szerint kitörni lehet, mégpedig egy 180 fokos fordulattal.

Mi volt ebben a fenyegetés a kormány számára?

Az a tény, hogy az orosz hírszerzés a saját oldalán egy olyan, hírszerzési információként tálalt propagandaszöveget adott ki, amivel kinyilvánította, hogy az Orbán-kormány győzelme orosz hírszerzési érdek. Vagyis Magyarország jelenlegi orosz irányultságának fenntartása orosz stratégiai érdek. Amiből nem fognak engedni. A közleményből világosan kiderül, hogy Moszkva melyik hazai politikai oldal mellett foglal állást.

Ezt a szöveget lehet hírszerzési információnak nevezni?

Egyáltalán nem.

Válogatás nélkül bármit leírhatnak?

Abszolút. Az információs hadviselés lényege az ellenfél információs megvezetése és befolyásolása, amihez nem kell igaz információkat felhasználni. Az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedések egy része, amelyek sorába ez az orosz hírszerzési közlemény is tartozik, nem elsősorban az információk megszerzésére, hanem az úgynevezett információs „harctér” hamis információk segítségével történő manipulálására irányulnak.

Az orosz titkosszolgálati közlemény tehát maga egy titkosszolgálati művelet, ami nem valós információk terjesztésével foglalkozik, hanem dezinformációval.

Az meglepő, hogy ennyire feltűnően csinálják, azt gondolhatnánk, ennél körmönfontabbak.

Az orosz titkosszolgálat módszerei átfedést mutatnak a maffia módszereivel, melyek nagyon faragatlanok. Bevált módszer az üzengetés azon módja, amely nem csomagolja be a bunkósbotot. Sok ilyen eset ismert.

Ez a bunkósbot a kormányt célozza?

Ez esetben számukra is szól az üzenet, hogy ki a gazda.

Ha politikai oldalról nézzük, a kormány a saját propagandájában hivatkozási alapként használhatja ezt a közleményt? A kormányközeli médiában elsőre viszonylag gyorsan lepörgött.

Ez komoly botorság lenne a részükről, de kérdés, hogy ilyen szempontból hol tartanak. Remélem, azért ez még nekik is sok.

Ön szerint ezzel az oroszok beavatkoztak az ország szuverenitásába?

Kétségkívül, hiszen az akció a választás befolyásolására irányul egy külföldi, ellenérdekelt titkosszolgálat részéről. Mi egy olyan katonai és politikai szövetség részei vagyunk, amelynek Oroszország az első számú ellensége. Beavatkoztak, egyértelműen az egyik oldal politikai érdekeit szolgáló módon.

Az alapján, amit eddig mondott, kimondható, hogy a kormány érdekeit szolgáló módon avatkoztak be? Hiszen az előbb pórázról beszélt, és arról, hogy ezzel mennyit ártanak a kormánynak nemzetközi szinten.

Azért mondható ki, hogy kiszolgálják a kormánypárt érdekeit, mert a kormánypárt választói inkább oroszpártiak, és ezek az „információk” számukra jelenthetnek pluszt, lehet arra hivatkozni, hogy lám-lám, még az orosz hírszerzés is alátámasztja a magyar kormány és kormányfő értesüléseit. Ne felejtsük el, hogy a kormánymédia teljesen nyíltan felvállalja az oroszpárti propagandát, tehát nem szűz talajra hullik ez az orosz hírszerzési közlemény sem.

Ugyanakkor valószínűleg ezt a közleményt inkább másodlagos a fórumokon juttatják majd el a szavazókhoz, és nem a hivatalos állami propaganda révén fogják sulykolni, mert így lehet egyfajta távolságot tartani az orosz hírszerzési közlemény és a kormány között. E másodlagos propagandaeszközt testesítik meg például a Digitális Polgári Körök. Az oroszoknak pedig hasznos, ha lezárják az utat Magyarország és a nyugati szövetség között.

Ha igaz lenne, amit a közleményben írnak Brüsszel és Ukrajna beavatkozásáról, az is beavatkozás a magyar szuverenitásba, nem?

Igen, de ilyenkor azt kell mérlegelni, kinek a szavát tartjuk hitelesebbnek: a szövetségeseinkét vagy a szövetségesi rendszerünk ellenségéét, aki jelenleg is közvetve háborúban áll ezzel a szövetségesi rendszerrel, illetve, hogy azt a szövetségi rendszert tartjuk-e veszélyesebbnek, aminek a tagjai vagyunk, vagy az ellenségét.

Mindeközben természetesen elfogadhatatlan, ha bármelyik ország tevőlegesen, nem megengedett módon avatkozna be egy másik ország választásába.

Ezt nem lehet úgy tálalni, hogy az oroszok csak segítettek, és lelepleztek valamit?

Annak az lett volna a szabályos módja, hogy a partnerszolgálatnak, vagyis a magyar hírszerzésnek, az Információs Hivatalnak adják át az információt a rendelkezésre álló hivatalos csatornákon keresztül.

Egy állam választási és politikai rendjét fenyegető, valódi hírszerzési információt ugyanis mindenekelőtt ezen a módon szokás megosztani a veszélyben lévő féllel, nem pedig nyilvános közleményeken keresztül, hiszen soha nem lehet tudni, hogy mihez tud kezdeni a figyelmeztetett fél egy ilyen érzékeny információval. A tény, hogy az orosz hírszerzés mégis nyilvános közleményben informált, annak a látványos bizonyítéka, hogy valójában nem informálásról, hanem dezinformálásról van szó.

Szijjártó Péter külügyminiszter minderre annyit reagált, hogy ebben a közleményben nincs semmi új, régóta tudják, hogy Brüsszel meg akarja buktatni a kormányt. Indokolt lett volna behívni az orosz nagykövetet?

Ahogy a fentebbiekben láthattuk, az orosz hírszerzés közleményében nem is elsősorban annak tartalma az érdekes, hanem magának a nyilvános közleménynek a ténye. Ahogy fentebb mondtam: az orosz titkosszolgálati közlemény maga egy titkosszolgálati művelet. Ezt pontosan tudnia kellene a magyar külügyminiszternek is, akinek volt és van köze a magyar hírszerzéshez.

Ha nem tudja, az a baj, ha tudja és úgy tesz, mintha nem tudná, akkor meg az. Gondoljunk bele: ha az orosz közlemény valóban közhelyeket tartalmaz, ahogyan azt a külügyminiszter állítja, még inkább felmerül a kérdés, hogy miért kellett erről az orosz hírszerzésnek közleményt kiadnia? Szijjártó Péter ezzel a kijelentésével valójában pontosan azt ismerte el akarva-akaratlan, hogy az orosz hírszerzés lépésének semmilyen más magyarázata nincsen, mint a magyar belpolitikai küzdelmekbe való beavatkozás.

De feltehetjük úgy is a kérdést, hogy vajon behívta volna a magyar külügyminiszter például a brit nagykövetet, ha a brit hírszerzés olyan nyilvános közleményt jelentet meg a honlapján, miszerint egy magyar kormánytag és az orosz hírszerzés között szoros kapcsolat áll fenn? Na ugye.

Milyen kevésbé felvállalt orosz akciók lehetnek még? Trollfarmokra számíthatunk?

Természetesen. Messze van még a választás, addig még ez is benne van a pakliban. Attól tartok, hogy ellenzéki politikusokkal kapcsolatos kompromittáló információkat is gyűjthetnek és terjeszthetnek, vagy ha ilyen nincsen, róluk szóló dezinformációkat is.

Legvégső esetben, függően az aktuális politikai helyzettől, nem zárható ki egy hamiszászlós művelet végrehajtása sem, akár egy kisebb terrorakció, mint amilyen a kárpátaljai templom elleni művelet volt. Ez alkalmas a köznyugalom megzavarására és befolyásolására, és az egészet például az ukránokra lehet kenni. A közfelháborodás pedig rácsapódhat a Tisza Pártra, amelyről a kormány folyamatosan sulykolja, hogy az ukránok képviseletében jár el.

Ez egy hosszú évtizedeken keresztül gyakorolt és „bevált” orosz módszer. Hozzá kell tenni: az ilyesmit sok esetben nem kötik az érintett kormányok orrára, vagyis a velük való egyeztetés nélkül kerítenek sort rájuk. Ennek oka, hogy egyrészt így minimalizálják a lelepleződés veszélyét, másrészt pedig így biztosítják a művelet tagadhatóságát az ezzel megtámogatott kormány részéről. A jelenlegi közlemény magasról indított, ebből mindenképpen következtetni lehet a folytatás intenzitására is.