Élet és Irodalom,
LXIX. évfolyam, 31. szám, 2025. augusztus 1.
KOVÁCS ZOLTÁN
Úgy három hete a politikai felvilág érdekes küzdelembe kezdett a Majka nevű rapperrel, ez föltétlenül új elem a hazai közéletben. A 2026-os választásokat eredetileg csendesen megúszni szándékozó miniszterelnöknek nem egyszerűen tudomásul kellett vennie, hogy potenciális és egyáltalán nem esélytelen kihívója akadt Magyar Péter személyében, de most olyan ügyekkel szemben is védekezni kénytelen, amikkel egyrészt semmi kedve, másrészt tizenöt éve tartó elkényelmesedése miatt mára nem is nagyon tud. Némiképp az történt – ha már foci –, ami kedvenc csapatával, a Videotonnal: elképzelni sem tudták, hogy kieshetnek az első osztályból, mígnem döntő meccsre kényszerültek, ahol simán kikaptak. Ez a miniszterelnök tusványosi szerepléséből is látható volt: enerváltan és fáradtan aligha lehet mozgósítani, pedig érezhetően ezt várták tőle a hívek. Helyette létrehozni szándékozik valami zavaros alapú digitális harcos szervezetet. Mint kifejtette, meg kell hódítani a digitális világot. Vagyis uralomra tör egy olyan közegben, amelyikben természetéből adódóan nincs politikai uralom: a digitális térben. Ez a szándék pedig azt jelenti, hogy pillanatnyilag nem is érti ennek a térnek a lényegét, viszont el kívánja foglalni. A mellette tevékenykedő társaság lehet, hogy látja ezt a lehetetlenséget, de képtelen visszafogni a főnököt. Talán nem is meri.
Ami a Majkával történő konfliktust illeti, annak eredete egy korábban előadott Csurran, cseppen című szám, amit a hallgatóság jó része radikális rendszerkritikaként értékelt. Orbán és eszmetársai ezt még elengedték a fülük mellett, csakhogy egy fesztiválon valamelyik közreműködő imitálta, hogy mikrofonnal agyonlövi a Bindzsisztán nevű fiktív ország vezetőjét – a jelenetet esetleg Magyarországra és Orbán Viktorra utalva készítette az előadó. De ez sem biztos. Egy színpadi produkció értelmezhetősége n számú halmaz. A performansz óriási felháborodást váltott ki, egymás után szólalnak meg a politikusok. Szijjártó miniszter az idevágó kérdésre válaszolta, hogy nem feltétlenül örül neki, ha a külpolitika és a szórakoztatóipar „ilyen fokú közös metszetbe kerül”, de annyit azért el tud mondani, hogy ő maga sohasem piszkítana oda, ahonnan korábban segítséget kért és kapott akkor, amikor a legnagyobb bajban volt. Ezt nem fejtette ki. Feltehetően arra gondolt, hogy a koronavírus idején – mint ezt Demeter Szilárd miniszteri biztos annak idején elmondta az RTL Híradónak – „ötmilliárdos mentőcsomaggal segítenék a könnyűzenei ipart”. Demeter szerint nem egyedi segélyezésre törekednek, hanem átfogó csomagot készítenek, amely az előadóknak és a háttérben dolgozóknak is segítene. Lehetséges, hogy ebből kapott Majka, bár jól tette volna a miniszter, ha megerősíti. A lényeg azonban a „segítséget kért és kapott” megfogalmazás: most akkor miért kért és kapott pénzt a könnyűzenei iparág, ezek szerint Majkával együtt? Mert bajban volt és segítségre szorult, vagy egyszerűen megvásárolták őket, hogy adott esetben majd a kormánynak muzsikáljanak? Ez amúgy, ismerve a kormány mentalitását, nem áll tőle távol. Megsegít mindenkit, és a segítség egyben vételár is.
Nem ismerem a hazai rock- és rapzenei világot, fogalmam sincs, fő figurái hogyan értékelik az országot, némelyiküket akkor látom, amikor a Fidesz kampányrendezvényein biodíszletként sündörögnek a díszemelvényen. Őket a nyolcvanas években még az Ifjúsági Magazin szerkesztőségi folyosóján láttam a falnak dőlve ácsorogni. Arra vártak, utal-e a KISZ KB pénzt az építőtáboroknak, mert akkor megvan a gázsi. Most harcos antibolsevistákként megint csak ott sorakoznak történetesen egy párt mögött. Boldogok, hogy ott lehetnek, némelyikük annak is örül, hogy még áll a lábán. Nincs ebben semmi különös. A világ nem ideális, mondhatnánk. Majkát amúgy sosem láttam közöttük, koránál fogva nem is lehetett.
Aztán a hét elején megszólalt Lázár János, aki az utóbbi időben, jókora közderültséget kiváltva, kíméletlenül síkra szállt a luxizás ellen. Majkát is ebből a szempontból közelítette meg. Majkánál nem történt semmiféle ideológiai pálfordulás – magyarázta –, csak egyszerűen most a másik oldal több pénzzel kecsegtet, és míg eddig a Fidesztől várta a jólétet, most jobbnak látta, ha oldalt vált.
Az országra már nagyon ráférnek az ilyen morális intelmek, Lázár János még épp idejében kért helyet egy hordón.