Élet és Irodalom,
LXIX. évfolyam, 30. szám, 2025. július 25.
KOVÁCS ZOLTÁN
Az év elején Orbán Viktor Hunyadi János-díjat adott át Matteo Salvininek, ez alkalomból mondta: „Amikor Salvini elnök úr tetteit méltatjuk, kell néhány szót szólnom Hunyadi Jánosról is, merthogy ők ketten ugyanannak a küzdelemnek a harcosai. A küzdelem, melyet ők folytattak, ugyanabból a forrásból fakad, mindkettőjüket ugyanaz az erkölcsi parancs vezeti: Európa határait meg kell védeni. A XV. században az Oszmán Birodalom Európa meghódítására indult. És akkor Hunyadi kiállt a keresztény Európáért, és győzött. Ha akkor Magyarország elesik, megnyílt volna az út Európa belsejébe. Hunyadival vállvetve harcoltak Európa hős nemzeteinek fiai. A mai napig él a szívünkben ez az esemény: minden délben szerte Európában ezért szól a harangszó.”
Nem egészen négy hónappal később a kormányfő politikai igazgatója a CNN-nek nyilatkozva semmi hasonlóságot nem lát az Európában egyébként sokak által hangoztatott véleménnyel, mely szerint Ukrajna Európa biztonságáért is harcol az Oroszországgal szemben vívott háborúban. „A magyar álláspont egyedülálló – fejtette ki Orbán Balázs. – Az ukránok saját magukért harcolnak, és ehhez joguk is van. De ez nem a mi biztonságunkról szól, mi soha nem kértük őket arra, hogy a nevünkben harcoljanak. Mi nem akarunk konfrontálódni Oroszországgal. (…) A magyar kormányfő ezért is igyekezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meggyőzni arról, hogy az idő nem neki dolgozik, és a legjobb lenne, ha ő is a megegyezésre törekedne.”
Ha ő is – mondja a politikai igazgató. Mert amúgy még ki törekszik megegyezésre? Putyin, például? De hiszen ebben a háborúban, fogalmazzunk meg bármilyen indokot, Oroszország az agresszor, és Ukrajna a megtámadott. Ha a kormányfő olyan világosan látja az Oszmán Birodalom terjeszkedésének lényegét, akkor vajon mit nem lát politikai igazgatója az orosz agressziót illetően. Meg persze mit lát most Ukrajnában másként főnöke, Orbán Viktor maga, aki a háború kitörésének első pillanata óta zavarba ejtő segítőkészséggel viseltetik Putyin iránt. Európában gyakorlatilag utolsó állami vezetőként volt képes kipréselni magából, hogy Ukrajnában agresszió zajlik, ezt is már akkor, amikor ötven-hatvanezer orosz katona lépte át a határt. Addig-addig ügyeskedik és konnektivitáskodik, amíg sikerül a végletekig megrontani a magyar–ukrán viszonyt, ahogy azt már sikerült a lengyelekkel és kis híján a románokkal. Valószínűleg mindent beáldozna a remélt választási győzelemért: az ukránok jogosan kifogásolják, hogy a választási kampányba Orbán valamiképp beleráncigálja Zelenszkijt: sunyi ember lett a szabadság egykori élharcosa. És ha a kormányfő annyira szerelmes az amerikai elnökbe, akkor ne másítsa meg Trump nyilatkozatát: ő nem a harcoló feleket szólította fel önmérsékletre és a támadások leállítására, hanem Putyint.
Orbán legújabban Rácz András Oroszország-szakértővel akadt össze a palágykomoróci templom felgyújtásával kapcsolatban. Rácz alapos vizsgálatot tart fontosnak, mielőtt bárki véleményt mondana, mert a provokációt sem tartja kizártnak, mondván, a magyar kormány jó eséllyel benne volt a támadásban. Ezt tisztázni kell.
Figyeljetek, a szálak összeérnek! – harcoskodott legfrissebb posztjában Orbán. Elmondása szerint a fenyegetést komolyan veszik, de nem ijednek meg tőle, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy „az ukránok mélyen beépültek a magyar politikába. A Rácz nevű már addig merészkedik, hogy Magyarországot vádolja a kárpátaljai templom felgyújtásával” – fogalmazott a kormányfő.
A Rácz nevűnek az a helyzeti előnye biztosan megvan, hogy hónapokkal az orosz agresszió megindítása előtt kifejtette, Putyin hamarosan megtámadja Ukrajnát, míg Orbán három nappal a támadás megindítása előtt járt Moszkvában, ahonnét annak biztos tudatában tért haza, hogy nem lesz háború. (Nem mellékesen, az akkor történt, amikor az ukrán–orosz határon már százezer orosz reguláris katona vonult fel. Mit gondolt Orbán? Hogy majd visszavonják őket a helyőrségeikbe?) Két emberről azért tudok, akik ezt hitték. Az egyik Orbán maga, a másik pedig sasszemű publicistája, aki még valami olyasmit is mondott, hogy aki úgy gondolja, Putyin megtámadja Ukrajnát, az hülye. Igaza van Rácznak, Putyin átverte Orbánt. Nem volt elég Paszkevics, nem volt elég ’56, csak most annyiban más a helyzet, hogy Orbán önként ment a pofonért.