Élet és Irodalom,

LXIX. évfolyam, 14. szám, 2025. április 4.

VÁNCSA ISTVÁN

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium bejelentette, hogy megkezdődött a Bernard Madoff-féle piramisjáték-csalás áldozatainak kártalanítására létrehozott alap utolsó kifizetési köre. A Madoff Victim Fund eddig több mint négymilliárd dollárt fizetett ki csaknem negyvenegyezer károsultnak, ez a veszteségek kilencvennégy százalékának megtérülését jelenti, adta hírül a BBC a múlt év végén.

Keblünk most büszkén dagadozik, kiderült ugyanis, hogy Amerikát e tekintetben is leköröztük. Az amerikai piramisjáték-csalás felső tagozatosok nagyszünetben elkövetett turpissága ahhoz képest, amit a mi nagyjaink bemutattak, ők ugyanis a kétharmados törvényhozás minden fegyverét virtuóz módon forgatván próbálták az MNB-alapítványok vagyonát a közfigyelem és az igazságszolgáltatás elől elrejteni. Mármint a saját zsebükben, nem máshol, ehhez ugyanis értenek. A nagy mutatvány nem igazán jött össze ugyan, evvel együtt hőn szeretett kormánypártunk igyekszik a most kirobbant botrányt oly messze tolni el magától, amilyen messze csak lehet.

Pontosítsunk. Valójában csak több száz milliárd forintnyi közpénzről van szó, amely beavatottak roppant szűk körének értő közreműködése folytán közpénzjellegét végképp elvesztvén elillant. Civilizáltabb euró­pai országokban efféle dolgok nem túl gyakran fordulnak elő, nekünk momentán semmi hasonló nem jut az eszünkbe, ám ez bizonyára a mi egyre ritkásabb szövetű memóriánknak tudható be elsősorban, objektív viszonyítási alapnak aligha tekinthető.

A sandán pillogó outsider persze másképp gondolkodik. Olyasmit híresztel a Facebookon, hogy a Nemzeti Bankból ellopandó szajré felosztásáról a Matolcsy klán és Orbán már rég megegyezett, azonban ezt a hipotézist a jó hiszemű kívülálló mondhatni zsigerből utasítja vissza. Már csak azért is, mert meggyőződése, hogy fényes tekintetű kormányzó urunk, ha akarná, kamionokat küldhetne az MNB Szabadság téri székháza elé, kirámolhatná az egészet, és oda szállíthatná, ahova akarja, alattvalóitól egy rosszalló szemvillanást se kapna emiatt. Az alattvaló – mármint a csakugyan tiszta szívű, hűséges, megingathatatlan magyar emberek sokasága – úgy képzeli, hogy Viktor a király, és mint ilyen, azt csinál, amit akar, udvartartása pedig azt, amit az uralkodó nekik megengedett. Aki ezt a határt túllépné, annak nyilván azonnali és szigorított fővesztés lenne a büntetése, ilyesmire azonban eddig még példa nem volt, és bizonyára nem is lesz, már ameddig a koronát Viktor apánk viseli. Utána majd tél lesz és csend és hó és halál, de hát akkor már, úgy lehet, mi sem leszünk.

Vagyis business as usual, magyarul menjenek tovább, emberek, nincs itten semmi látnivaló, az emberek pedig csakugyan továbbmennek, hiszen van ennél őnekik sokkal jobb dolguk is. Az ellendrukkerek viszont mi mást tehetnének, ellendrukkolnak, más szóval áskálódnak, szerintük a Nemzeti Bankból ellopott szajré felosztásáról a Matolcsy klán és Orbán már rég megegyezett, az MNB korábbi elnöke körüli fejlemények és Lázár János luxuskritikája pedig csak a színház és a NER-en belüli vagyonok újraelosztásának a része.

Ez akár még igaz is lehet, azt se felejtsük el azonban, hogy mindez alapos szervezőmunkát igényel és óraműszerű kooperációt, de hát az ilyesmihez ők elég jól értenek. Persze ilyenkor a nagy tolongásban könnyen előfordul, hogy az elkövetők egyike véletlenül egy másik elkövetőnek a tyúkszemére lép, az ettől megorrol és bosszút áll, amitől elindul egy láncreakció, annak a vége pedig előreláthatatlan, de végzetesen romboló is lehet akár. A kriminológia tudománya e tekintetben számos példát tud produkálni, a lényeg viszont az, hogy a gonosztevők lelke általában roppant sérülékeny, egymásra tehát úgy kell vigyázniuk, mint a hímes tojásra, ellenkező esetben ugyanis tél jön és csend és hó és halál, hogy a kelleténél jóval emelkedettebben hangzó vendégszöveget alkalmazzunk e helyt.

Csakugyan vannak erre utaló jelek is, ám azok egyedül helyes olvasatát az ökörtekintetű kívülálló nem ismerheti, neki maximum sejtései lehetnek, azok pedig fölöttébb megbízhatatlanok.

Mindegy is, ezt a botrányt hamarosan újabbak fogják a memóriánkból kitörölni, a lényeg az, hogy a műsor, ahogy az egy szappanoperától elvárható, töretlenül folytatódik.