Jön a szenny

„Hogy aztán majd valamikor valaki valahonnan, egy Ursula nevű hölgy, valami Európai Unió meg bizottság küld-e nekünk pénzt vagy segítséget, hát az olyan, mint a kutya vacsorája” – mondta a kormányfő a legutóbbi kormányinfón, és az a kérdés, beszélhet-e így egy vezető politikus egy másik politikusról, vagy nem. Valószínűleg nem, de persze a kérdés nem igazi kérdés, mert Orbán Viktor és emberei a házelnöktől a külügyminiszterig bezárólag így beszélnek már vagy tíz éve. Mindegy, miről van szó, az országot megfullasztó korrupcióról, a pedagógushiányról, a kórházak jelentős részében dúló lehetetlen állapotokról, semmi más nem megy, mint a szájalás, fölényeskedés és méltatlankodás, már azon is, hogy kérdezni mernek tőlük. „Egy egykori kórházigazgatónak jönnek itt hőmérőkkel?” – kérdezett vissza a kormányfő Kötcsén, amikor a túlmelegedett műtők miatti operációhalasztásokról kérdezték. Mintha ilyen nem is lett volna a nyáron, pedig július-augusztusban hallhatott ilyenről bőven, és hát mi mással lehet előjönni hőmérséklet kérdésében, ha nem hőmérővel, akár egykori kórházigazgató az államtitkár, akár nem. Megjegyzem, az egészségügyi államtitkár legalább érdemben vizsgálta a kérdést a kórházi állapotokról, amikor benyújtott egy törvényjavaslatot, mondván, a klímaváltozás miatt napi gyakorlat lehet a műtétek elhalasztása. A lassan tragikomikusba forduló nyári-őszi vasúti helyzetre reagálva ugyanott annyit mondott, hogy ha valahol valamit tudnak az ország állapotáról, akkor a kormányban, Lázár János pedig az elmúlt évtized legnagyobb szenzációját érte el az országbérlettel. Ami akár igaz is lehet, de tény, hogy leálltak a mozdonyok, kigyulladtak, törtek a sínek, és mindenre talán mégsem lehet azt mondani, hogy ciklusokon átívelő probléma, pláne azt, hogy az „elmúlt nyolc év”, és Gyurcsányra bökni. Mert akkor mi történt az elmúlt tizennégy évben.

Amúgy pedig egy árvíz sok mindent a felszínre hoz. Például egy illegális szemétlerakó szennyét Csepelen. Meg a kormányzati szerv mulasztását az ügyben, mert mint kiderült, az ott lakók már rég bejelentették a szeméttelepet intézkedést kérve, csak nem történt semmi.  Most aztán jött a víz, és szó szerint mosta a város összes szennyesét. Mit mondott erre a kormányfő? A tulajdonos börtönben van, nincs mit tenni. Ez azért így már sok. Egy jogvégzett ember nem mondhat olyat, hogy elítélt ellen nem lehet eljárni – már miért ne lehetne? Mondani sem kell, a hatóság, miután a szemét előjött a bokrok alól, megkezdte az elszállítást. Aztán pontosan olyan váratlanul, ahogy a szemét jött elő, felszínre került a vízügyesek bére is. Nyilván, ha nincs árvíz, soha nem kerül nyilvánosságra, hogy kevés az ágazatban dolgozók pénze. Mi történt? A Duna még nem is tetőzött, Orbán szétnézett, és csodálkozva állapította meg, hogyan lehet a vízügyesek bére ilyen kevés. Nem akarok cinikus lenni, meg semmi kedvem zsebekben kotorászni, de például a futballisták díjazása, kedvező adózásuk gyorsabban előkerült, már Orbán kormányzásának első évében, 2011-ben. A vízügyeseknek ehhez szükség volt egy kiadós árvízre, ők 2024-ben kerültek sorra.

Az ATV munkatársa fölvetette, hogy Ursula von der Leyen Lengyelországba látogatva ígéretet tett arra, hogy akár 10 milliárd eurós finanszírozást mozgósít az árvízkárok enyhítésére, de Magyarország nem lett megemlítve a támogatandó közép-európai országok között. „Biztos Nyugat-Európához sorolt minket” – humorizált Orbán Viktor a kérdésre válaszolva. Kifejtette, hogy Magyarország, a történelmi tapasztalatok alapján, „ha baj van, csak magára számíthat”. Az Európai Uniótól, illetve annak bizottságától érkező segítséget vagy pénzt bizonytalan dolognak tartja. Hangsúlyozta, hogy az ország feladata a saját problémáinak megoldása, és hozzátette: „Helytálltunk, megvédjük az országot, aztán ha jön pénz, akkor jön, ha nem jön, nem jön. Megvagyunk mi anélkül is egyébként, de minden segítséget szívesen fogadunk.” Legföljebb fölveszünk valamilyen hitelt, tehetjük hozzá, valakiktől, feltehetően az uniós hitelnél kedvezőtlenebb feltételekkel. Egyszer, valakik majd visszafizetik, de azok már nem Orbánék lesznek, nem is az ő korosztályuk. Az osztrák és lengyel támogatási várakozásokról úgy nyilatkozott: „Igen, ilyet én is tudok mondani ilyen számokkal, csak semmi jelentősége nincs. Mi a homokzsákokról beszélünk, meg a védekezésről, meg az élőerőről.”

Ez az élőerő újabban mindig előjön, miután tíz percnél hosszabban időzött katonák között. Ilyenkor megtekinti a bázist, terepet tanulmányoz, tekintetével hallgatag horhosokat kutat, a technikáról kérdez. És persze előjön az élőerő, innét már egy lépés egy Ursula nevű hölgy, meg a valami Európai Unió. Annyira elveszik saját nagyságában, hogy hamarosan falakon kívül találjuk magunkat.