hvg.hu, 2024. augusztus 23.
RÉVÉSZ SÁNDOR
Kiáll a melegek, a szexuális kisebbségek jogaiért a holland szélsőjobb – ez Magyarországról nézve szokatlan és nehezen érthető fellépés. A holland szélsőjobbosok az „iszlamizációtól” tartanak, ez a radikalizmus fenyegeti a nőjogokat, a keresztények vagy az LMBTQ-közösség tagjainak biztonságát – állítják. Ahhoz, hogy megértsük, miért hogyan vált a holland szélsőjobb a melegjogok szószólójává, Amszterdamba kell menni, és érdemes összevetni, hogyan alakul például a magyar és a holland büszkeségnapi felvonulás, a Pride története.
Ez az ünnep vagy demonstráció (mikor mi, a közállapotok és a tolerancia-intolerancia mértékétől függően) a Stonwall Uprisingból nőtt ki Amerikában. Tiltakozó menetként indult, az állami és társadalmi homofóbia, a melegek és mindenféle szexuális kisebbség jogfosztása, üldözése, megbélyegzése ellen. Akármilyen színessé és karneválszerűvé váltak ezek a felvonulások az idők során, azért mégiscsak a tiltakozás lehetséges formáit jelenthették. Tüntetések addig vannak, amíg okafogyottá nem válik a tiltakozás. A szüfrazsettek is addig tüntettek a nők választójogáért, amíg meg nem kapták azt. Azóta nem tüntetnek. Minek is tüntetnének?
Hogy a büszkeségnapi felvonulással nálunk ez nem lesz így, abban biztosak lehetünk Magyarországon. Itt az ok nem fogy, hanem gyarapodik.
A Budapest Pride honlapjára ezt kellett kiírni: „Több mint egy évtizede folytat a kormány egyre keményebb, gonoszabb és kíméletlenebb gyűlöletkampányt a magyarországi LMBTQ-közösség ellen. Nemcsak a totális kontroll alá vont médiával, de az ugyancsak elfoglalt és kisajátított államgépezet összes jogi és politikai eszközével. Mindannyian emlékszünk a 33-as paragrafusra, a transzneműek nemének jogi elismertetését ellehetetlenítő rendelkezésre, a homo- és transzfóbia Alaptörvénybe emelésére. Gondolhattok még a könyvesboltok fóliázási gyakorlatára, vagy a Nemzeti Múzeum 2023-as World Press Photo kiállításra, illetve a Néprajzi Múzeum Claudia Andujar, magyar származású fotós időszaki kiállítását érintő 18 éven aluliakat célzó cenzúrára. Ezenfelül a Budapest Pride kampányfilmjét a Médiatanács minősítése szerint továbbra sem adhatják le a magyar televíziós csatornák társadalmi célú hirdetésként, mivel az a Médiatanács hivatalos állásfoglalása szerint »alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására«.”
A Budapest Pride felnőtt. Évek óta több mint harmincezer ember részt vesz rajta. Az ádáz kormánypárti ellentüntetőkből már csak néhány szerencsétlen fanatikus maradt mutatóba. De a Pride nem vesztette és nem veszthette el proteszt jellegét. Mi itt Magyarországon nem tapasztalhattuk meg, hogy van Pride proteszt nélkül is.
Amszterdamban pedig már ez látható. Itt, immár hagyományosan, több mint félmillió ember vonul fel a nem egészen egymilliós városban évről évre. És bármennyire sokan vagyunk ott turisták, azért mégsem valószínű, hogy a jelenlévők között az amszterdamiak kisebbségben lennének.
A Pride ott nem egy kisebbség ügye, hanem a nagy többség örömünnepe. A király születésnapja után a második legnagyobb ünnep az országban.
Az egész város szivárványba borul. Szivárványos zászlókkal díszítik az állami intézményeket, a köztereket, szivárványos zászló leng a múzeummá alakított Oudekerk (Öreg Templom) tornyán, a lakóépületek sokaságán. Tele van a város szivárványszínbe öltözött emberekkel, akiknek az átlagéletkora egyáltalán nincs a város átlagéletkora alatt. Idős, középkorú, megállapodott polgárok tömegei öltöznek a Pride-hoz, sodródnak, táncolnak, ünnepelnek a Pride-dal. A hajókon éneklő, táncoló, integető színes tömeg életkori összetétele sem más.
A csatornákon felvonuló nyolcvan táncoló, éneklő, integető emberekkel zsúfolt hajó között ott van a honvédelmi minisztériumé, a rendőrségé, a Holland Királyi Légitársaságé, a KLM-é.
A Pride az országé, az államé és a nagyvilágé. A Pride a többség ügye. Közügy.
Nem az elnyomásuk, jogfosztásuk ellen tiltakozó emberek vannak jelen, hanem fölszabadult, a szabadságukat élvező és ünneplő, arra büszke polgárok.
Ez az a Hollandia, amely befogadta a katolikusok által üldözött protestánsokat, a protestánsok által üldözött katolikusokat és a keresztények által üldözött zsidókat. És ez az a Hollandia, amelyben a választók közel harmada az idegengyűlöletre szavazott. Csak hát ez a gyűlölet nem érinti a Pride-ot. Más az iránya. Nálunk a xenofóbia és a homofóbia együtt jár. Hollandiában nem.
Gert Wilders, az iszlámgyűlölet zászlóvivője, és így vált szószólójává a keresztények, a zsidók és a nők jogainak védelme mellett éppen az LMBTQ-közösség jogvédelmének.
Úgyhogy számot kellett vetnem azzal, hogy abban a lenyűgözően ünneplő tömegben, amellyel együtt sodródtam idén a Prinsengracht mentén, ott lehettek szép számban Wilders hívei.
Az amszterdami Pride-on sem feledkeznek meg a jogfosztott, üldözött melegekről. Persze. Az Amnesty hajóján ott vannak azoknak a városoknak a nevei, ahol betiltják a Pride-ot, de ez csak egy árnyalat az örömünnepben.
A Pride Amsterdam a szexualitás felszabadulásának örömünnepe. Az emberi élet egyik legfontosabb örömforrásának felszabadulásáé. A boldogság szabadságának örömünnepe. Hiszen a különböző társadalmi rendszerek az elmúlt évezredekben keményebb és puhább eszközökkel ezerféleképpen korlátozták a szexualitás szabadságát mindenki számára. A szexualitás szabadságának a mértéke mindenki szabadságát érinti, és a szabadság minden aspektusával összefügg.
Olyan szabadság ez, mint a többi. Mások szabadságának, döntésképességének határáig tarthat. És természetesen az önkorlátozás szabadsága is beletartozik.
A szexualitás szabadságfoka szélsőségesen eltérő a világ különböző pontjain, miként életünk minden egyéb elemének szabadságfoka is. De ez a szabadságfok látványosan emelkedik a világ nagy részén a múlt század hatvanas éveinek szexuális forradalma óta, és Hollandia azok közé az országok közé tartozik, ahol a legmagasabb szintet érte el. Ahol leginkább van mit ünnepelni. A szexualitás szabadságának az ügye minden szabadságszerető embert összefog nemétől és szexuális orientációjától, preferenciáitól, szokásaitól függetlenül. A szabadságfok felemelkedésének ünneplése, mindannyiunk szabadságának demonstrálása ez a Pride Amsterdam lényege, ez a jövő Pride-jának, a proteszten túli Pride-korszaknak a lényege.